Gluténmentes táplálkozás

A gluténmentes élelmiszer nem feltétlenül egészségesebb, hiszen sok esetben jelentősen kevesebb rostot és természetes tápanyagot tartalmaz. Ezért szükséges a gluténmentes élelmiszereket táplálkozástanilag magas minőségben, élelmi rostokkal dúsítva, minimális feldolgozással előállítani.  (Forrás: OTSZ online, 2018. december 17. Dr. N. T.)

A glutén a búza, a rozs és az árpa igen fontos alkotóeleme, amely a proteolitikus emésztésnek részben ellenálló fehérjéket tartalmaz, magas koncentációban prolint és glutamint. A nagyméretű glutén peptidek (pl. gliadin) nem emésztődnek meg a gyomorban, felgyűlnek a vékonybélben, kölcsönhatásba lépnek az immunrendszerrel, befolyásolják a belek permeábilitását és megváltoztatják a belek mikrobiológiai aktivitását. Az alacsony gluténtartalmú étrendben ezen gabonákból származó rostokat egyéb élelmi rostokkal pótolják. A valóban gluténérzékenyeknek azonban vigyázniuk kell a gluténmentes ételekkel, a USÁ-ban az éttermekben a NIMA hordozható gluténmérő műszerrel ellenőrzött 5624 féle, gluténmentesként kínált étel 32%-ában legkevesebb 20 ppm (ezredrész) glutént mértek (Brooks), leginkább a pizzában és a különböző tésztákban találtak glutént.

A gluténmentes élelmiszer nem feltétlenül egészségesebb, hiszen sok esetben jelentősen kevesebb rostot és természetes tápanyagot tartalmaz. Ezért szükséges a gluténmentes élelmiszereket táplálkozástanilag magas minőségben, élelmi rostokkal dúsítva, minimális feldolgozással előállítani. Az ilyen élelmiszerek csökkentik a gasztrointesztinális diszkomfortot, és a bél mikrobiota megváltoztatásával segítik a testsúly megtartását.

A gluténban gazdag táplálékok elhagyásának haszna egészséges, nem gluténérzékeny emberekben alig bizonyított, mégis a társadalom széles köreiben tényként kezelik ezt a vélekedést. Alátámasztására vagy elvetésére tervezték dán kutatók a Nature Communications-ban 2018. november 13-án online megjelent vizsgálatukat, melyben az alacsony gluténtartalmú (LG) étrend hatását vizsgálták egészséges felnőttekben. A 60 résztvevő alacsonyabb: 2 g glutén/nap (LG diéta), vagy magasabb 18 g glutén/nap (HG diéta) gluténtartalmú étrendet fogyasztott 8 héten át, amit 6 hetes „kimosási” szakasz követett.

Az LG diéta megváltoztatta a bél fermentációját, csökkent az éhomi és posztprandiális hidrogén a kilehelt levegőben. Az erjedés változását a szénhidrát összetételének különbségei okozták: az LG diétában magasabb arányban volt galaktóz, rhamnóz, mannóz és galaktouronsav, és kevesebb volt az arabinóz és a xylóz, mint a HG diétában. A vizelet metabolit-vizsgálata az LG diétán lévőknél arra utalt, hogy a bél mikrobiom megváltozása miatt a rostok lebontása is megváltozott. A bélbaktériumokban 14 változást észleltek, a kisebb mérétkű búzabevitel következtében csökkent a belekben végbemenő fermentációban jelentős szerepet játszó Bifidobacterium fajok aránya. (Más vizsgálatokban is beszámoltak arról, hogy coeliákiában szenvedő betegeken és egészségeseken a 4 hétig tartó gluténmentes diéta csökkenti a Bifidobaktériumok mennyiségét. A búzával nem táplálkozó természetes népekkel (pl. Hadza törzs Afrikában) való összehasonlítás során megállapították, hogy a nyugati életstílus miatt vannak jelen a gyulladáscsökkentő Bifidobaktériumok a bélben, ami kompenzálja a különböző nehezen emészthető búzapeptidekből származó immunogén hatásokat.) Az LG diéta – nem mellesleg – egy kicsi, de statisztikailag kimutatható testsúlycsökkenéssel járt(0,8 kg ± 0,3 kg). Ez valószínűleg nem csak az étvágy megváltozása, hanem a megnövekedett termogenezis, vagy a megnövekedett zsíroxidáció miatt történt, ami összefügghet azzal, hogy megváltozott a mikrobiota triptofán-lebontási útvonala.

Az alacsonyabb gluténtartalmú étrenden lévőknél ritkább volt a felfúvódás, jobb volt a közérzetük, és testsúlyuk is kismértékben csökkent a magas gluténtartalmú (HG) étrenden lévőkéhez képest. A vizsgálat vezetője, Dr. Oluf Pedersen (University of Copenhagen) szerint „a vastagbél mikrobiom összetételének és a fermentációnak a megváltozása nem feltétlenül vagy nem csak a kisebb gluténtartalom, hanem részben a rostok mennyiségi változása miatt következik be. A magas gluténtartalmú étrend (HG-diéta) búzából és rozsból származó xylóz és arabinóz tartalma helyett az LG-diétában a zöldségekből, bogyófélékből, és egyéb gabonákból származó galaktóz és mannóz van.

A szerzők ugyanakkor megjegyezték, hogy az ilyen típusú vizsgálatokat nem lehet „vakon” végezni, ezért nehéz megmondani, hogy az LG diéta mellett észlelhető közérzetjavulás, illetve a felfúvódás csökkenése valóban a megváltozott mikrobiom és fermentáció következménye-e, vagy csak placebohatás. Dr. Pedersen végül elmondta, hogy tartós bélpanaszok esetén meggondolandó egy két hónapos LG diéta, és hozzátette: „egészséges felnőtteknél nincs tudományos bizonyíték arra, hogy 100%-ban ki kellene hagyni a glutént.”

Kiegészítés: Jelenleg nincsennek olyan kutatások, amelyek PCOS-ben vagy inzulinrezisztenciában  a gluténmentes diéta előnyéről számolnának be.

Az eddigi humán vizsgálatok alapján a gluténmentes diéta (GF) előnyös hatására vonatkozó bizonyítékok a 2. típusú cukorbetegségben is bizonytalanok, bár az állatkísérletek mind az elhízás, mind a 2. típusú cukorbetegség javulásáról számolnak be. A GF-diéta általában alacsony a rostokban és más antidiabetogén tápanyagokban, ezért szükség van a glutén elhízásra és a T2D-re gyakorolt hosszú távú hatásait vizsgáló tanulmányokra (Haupt-Jorgensen M és mtsai).

Irodalom

1. Kelly J.C.: 'Low Gluten' Benefits Linked to Dietary Fibers, Not Gluten. Medscape Medical News, December 04, 2018.

2. Brooks M.: Gluten May Be Lurking in 'Gluten-Free' Restaurant Food. Medscape Medical News. October 08, 2018.

3. Hansen L.B.S. és mtsai: A low-gluten diet induces changes in the intestinal microbiome of healthy Danish adults. Nature Communications, 13 November 2018